Szent István Törvényei

Istvánnak közvetlenül trónra kerülése után is meg kellett küzdeni ellenfeleivel, ám hogy a megszerzett területeket egyben tudja tartani és megfelelően tudja azokat működtetni, törvényeket kellett hoznia.
Két törvénykönyvét ismerjük. Az Intelmek című írásművet (teljes címe Szent István király intelmei Imre herceghez) sokáig a törvények közé sorolták, ám ez valójában egy királytükör.
A törvényeket német mintára fogalmazták, de a cikkelyekben a sajátos magyarországi viszonyokat is figyelembe vették.
A kereszténység megerősítésére, az egyházi tulajdon védelmére törekedett, az egyik törvénycikk (a Corpus Juris Hungarici szóhasználata szerint fejezet) például arról rendelkezik, hogy minden 10 falunak egy templomot kell építenie és papját eltartani.

Corpus juris Hungarici

• Részei : két részből állt, az egyik rész 1000-től tartalmazta a törvényeket 1848-ig, a másik része pedig az 1867-től megjelent törvényeket foglalta magában.

• a korabeli jogfelfogás corpus claususnak, zárt testnek tekintette, ami azt jelentette, hogy minden törvény hatályos, ami abban benne van, és semmi nem hatályos, ami abban nincs benne.

További törvényei

kötelezővé tette a misére járást is vasárnaponként és az ünnepek megülését.

Kötelezővé tette a halál előtti gyónást, kivéve hirtelen halál esetén.

kivetette az első adókat.

Intelmei Imre Herceghez

Az Intelmek amellett érvel, hogy a királynak katolikus kereszténynek kell lennie. Ennek abban is meg kell nyilvánulnia, hogy támogatja az egyházat, rendszeresen konzultál a püspökökkel, és megbünteti azokat az egyháziakat, akik bűnt követtek el.Együtt kell működnie uralmának pilléreivel, püspökökkel, főurakkal, ispánokkal és katonákkal.